Rég
látott ismerősök
Szabó Biankának <3
-Bia gyere le mindjárt itt lesz Emma,Austin,Will és Dave!-jött be anya a szobámba.
-Kik?-kérdeztem,mert nem rémlett semmi,hogy kik ők.
-Ne mond,hogy nem emlékszel Davere kiskorotokba mennyit játszottatok együtt,csak sajnos elköltöztek 4 éve..most már tudod kik ők?-kérdezte anya.
-Ja tényleg emlékszek..mindjárt megyek 2 perc.-mondtam anyának. Hogyan felejthettem el Davet mennyire bele voltam zúgva és nagyon fájt mikor elköltöztek,akkor még csak 13 évesek voltunk..de rég is volt az.. Mikor lementem a nappaliba már ott voltak és Dave de meg változott sokkal helyesebb lett,szerintem én újra belezúgtam.
-Sziasztok.-köszöntem nekik.
-Szia Bianka de rég láttunk.-mondta Emma és Austin.
-Szia.-köszönt Dave és Will. Abban a pillanatban jött meg Viki is.
-Szia Bia bocs,hogy késtem.-mondta de mikor észre vette Emmáékat is köszönt.-Jó napot!
-Viki ne mond,hogy nem tudod kik vagyunk.-mondta Emma.
-Ööö..elnézést de nem emlékszem.-mondta Viki.
-Még rám se.-kérdezte Will hát igen Viki bele volt esve Willbe.
-Ööö..Will?-kérdezte.
-Igen.
-Jajj bocsánat,hogy nem emlékeztem.
-Semmi baj.-mondta Emma.
-Viki mikor anya bejött a szobámba és mondta,hogy mindjárt itt lesznek én se tudtam hirtelen kikről van szó.
-Hát ez szép mindenki elfelejtett minket.-mondta Austin.
-De végül rájöttünk kik vagytok.-mondtam nevetve.
-Szerencsére.-mondta Emma és itt mindenki felnevetett.
-Fiatalok menjetek fel a szobába titeket szerintem úgyse érdekel az „öregek” beszélgetése!-mondta apa. Ezen is felnevetett mindenki,de igaza volt. Dave és én felmentünk a szobába Viki és Will pedig kiment sétálni a kertbe.
-Te aztán megváltoztál meg a szobád is.-mondta Dave.
-Te is megváltoztál.-néztem rajta végig.
-És hogyhogy visszajöttetek?-kérdeztem.
-Anyuéknak nem nagyon jött be az ottani állás és inkább visszajöttünk Amerikába.-mondta Dave.
-Értem.-mondtam.
-Emlékszem még erre a képre.-nyitotta ki az albumom és mutatott az első képre,amin ketten voltunk...azon a napon készült mikor elmentek.
-Én is.-mondtam.
-De másra is emlékszem nem csak erre.-mondta mosolyogva.
-Igen?És mire?-kérdeztem meglepetten.
-Arra,hogy mennyire belém voltál zúgva.-nyújtotta ki a nyelvét.
-Ha-ha-ha..mintha te nem lettél volna belém zúgva.-mondtam nevetve.
-Helyesbítek én még mindig beléd vagyok zúgva.-mondta komolyra váltva.
-Én is beléd.-mondtam mosolyogva.
-Akkor leszel a barátnőm?-kérdezte.
-Igen.-mondtam boldogan. Ő megcsókolt. Vikiék visszajöttek a sétából.
-Képzeljétek együtt vagyunk mondta Viki.
-Mi is.-mondtam boldogan.
By.:T(fő blogger)
Szabó Biankának <3
-Bia gyere le mindjárt itt lesz Emma,Austin,Will és Dave!-jött be anya a szobámba.
-Kik?-kérdeztem,mert nem rémlett semmi,hogy kik ők.
-Ne mond,hogy nem emlékszel Davere kiskorotokba mennyit játszottatok együtt,csak sajnos elköltöztek 4 éve..most már tudod kik ők?-kérdezte anya.
-Ja tényleg emlékszek..mindjárt megyek 2 perc.-mondtam anyának. Hogyan felejthettem el Davet mennyire bele voltam zúgva és nagyon fájt mikor elköltöztek,akkor még csak 13 évesek voltunk..de rég is volt az.. Mikor lementem a nappaliba már ott voltak és Dave de meg változott sokkal helyesebb lett,szerintem én újra belezúgtam.
-Sziasztok.-köszöntem nekik.
-Szia Bianka de rég láttunk.-mondta Emma és Austin.
-Szia.-köszönt Dave és Will. Abban a pillanatban jött meg Viki is.
-Szia Bia bocs,hogy késtem.-mondta de mikor észre vette Emmáékat is köszönt.-Jó napot!
-Viki ne mond,hogy nem tudod kik vagyunk.-mondta Emma.
-Ööö..elnézést de nem emlékszem.-mondta Viki.
-Még rám se.-kérdezte Will hát igen Viki bele volt esve Willbe.
-Ööö..Will?-kérdezte.
-Igen.
-Jajj bocsánat,hogy nem emlékeztem.
-Semmi baj.-mondta Emma.
-Viki mikor anya bejött a szobámba és mondta,hogy mindjárt itt lesznek én se tudtam hirtelen kikről van szó.
-Hát ez szép mindenki elfelejtett minket.-mondta Austin.
-De végül rájöttünk kik vagytok.-mondtam nevetve.
-Szerencsére.-mondta Emma és itt mindenki felnevetett.
-Fiatalok menjetek fel a szobába titeket szerintem úgyse érdekel az „öregek” beszélgetése!-mondta apa. Ezen is felnevetett mindenki,de igaza volt. Dave és én felmentünk a szobába Viki és Will pedig kiment sétálni a kertbe.
-Te aztán megváltoztál meg a szobád is.-mondta Dave.
-Te is megváltoztál.-néztem rajta végig.
-És hogyhogy visszajöttetek?-kérdeztem.
-Anyuéknak nem nagyon jött be az ottani állás és inkább visszajöttünk Amerikába.-mondta Dave.
-Értem.-mondtam.
-Emlékszem még erre a képre.-nyitotta ki az albumom és mutatott az első képre,amin ketten voltunk...azon a napon készült mikor elmentek.
-Én is.-mondtam.
-De másra is emlékszem nem csak erre.-mondta mosolyogva.
-Igen?És mire?-kérdeztem meglepetten.
-Arra,hogy mennyire belém voltál zúgva.-nyújtotta ki a nyelvét.
-Ha-ha-ha..mintha te nem lettél volna belém zúgva.-mondtam nevetve.
-Helyesbítek én még mindig beléd vagyok zúgva.-mondta komolyra váltva.
-Én is beléd.-mondtam mosolyogva.
-Akkor leszel a barátnőm?-kérdezte.
-Igen.-mondtam boldogan. Ő megcsókolt. Vikiék visszajöttek a sétából.
-Képzeljétek együtt vagyunk mondta Viki.
-Mi is.-mondtam boldogan.
By.:T(fő blogger)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése